Harleen Quinzel mindössze hétéves volt, amikor végignézte,ahogy apját összeveri pár bűnöző, majd letartóztatjaa rendőrség. A kislány aznap a legbiztonságosabbhelyre menekült, amit csak ismert, ám a Coney Island-ividámpark sem hozott neki megnyugvást, az erőszakoda is követte.

Felnőttként az eszes és ambiciózus Harleen azzal törki a nélkülözésből, hogypszichiáternek áll, ráadásulrögtön a Gotham legnagyobb bűnözőit gyűjtő, hírhedtArkham Elmegyógyintézetben kap állást. Az ápoltak közöttsok a figyelemre méltó eset, de egyikük sem olyanveszélyes és izgalmas, mint a megfejthetetlen Joker.A szakmai kihívás megszállottságba fordul, a személyesambíció vonzalommá válik, Harleen pedig ráébred, hogya legjobb fajta szerelem azőrült szerelem.

Az átalakulás egy rózsaszállal kezdődik, majd egy harlekinjelmezzelér véget – így születik meg minden időkegyik legellentmondásosabb és legnépszerűbb képregényesszupergonosza: Harley Quinn.

„– Jó tudni, hogy képes vagyok megnevettetni.

– Nem azért vagyok itt, hogy megnevettessen– kapott észbe Harleen.

– Pedig el is ijeszthetném, hogy megússzam a terápiát. – Joker előrehajolt, miközbenleplezetlen őszinteséggel Harleen szemébe nézett,amitől az utóbbi szíve megint meglódult.– Hogy kendőzetlenül őszinte legyek, továbbrais szívesebben hagynám ki a terápiát. De látva,hogy maga milyen pozitívan reagál rám… Nemis tudom, mikor történt ilyesmi utoljára. Ettőlkedvem támad elhinni, hogy talán mindvégigcsak a megfelelő emberre volt szükségem, akia szemembe néz, és meglátja az igazságot. Nincsszükségem a sok halandzsára a betegségekrőlmeg a rendellenességekről. A megfelelő emberkell, akivel megtalálhatom a közös hangot, akieléggé ért ahhoz, hogy nevessen a vicceimen,ne pedig elszaladjon.”