„Kíváncsi lennék, hogy került a könyv Guernsey-re. Lehet, hogy a könyvekben valamilyen fészekrakó ösztön munkál, amely igazi olvasóikhoz vezérli őket. Milyen szép volna, ha ez igaz volna!”



1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, hogyan alakult meg a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság, és miként segített a sziget lakóinak abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, amelyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története.



„Az utóbbi idők legbájosabb könyve.” NŐK LAPJA CAFÉ



„Soha nem akartam annyira egy könyvklubhoz tartozni, mint a Krumplihéjpite olvasása közben. A regény minden lapjáról sugárzik a szeretet.” THE CHRISTIAN SCIENCE MONITOR



„Már csak egy kérdés maradt: Mikor lesz időm újraolvasni?” TONKS, MOLY.HU



Mary Ann Shaffer 2008 februárjában hunyt el, szerkesztőként, könyvtárosként és könyvesbolti eladóként dolgozott. Első és egyben utolsó, Krumplihéjpite Irodalmi Társaság című regényét unokahúga, Annie Barrows fejezte be, elvégezve az utolsó simításokat a már nagybeteg nagynénje kéziratán. Barrows Észak-Kaliforniában él, és gyermekkönyveket ír.