A neves esztéta Shakespeare népszerű és gyakran játszott darabjaiban (többek közt A vihar, Szentivánéji álom, Macbeth, Vízkereszt, vagy amit akartok) a szereplők motivációinak és cselekedeteinek abszurd vonásait kutatja. A shakespeare-i drámamodell hatását vizsgálva elemzi a Bölcs Náthánt, a Borisz Godunovot és a Woyzecket, és persze kitér az ős-abszurdra, a Godot-ra. Esszéi eleven stílusukkal, újszerű szempontjaikkal és merész kérdésfelvetéseikkel a színházi olvasópróbák légkörét idézik.

Almási Miklós (1932) Széchenyi-díjas magyar esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A drámaelmélet és a filozófia esztétika neves tudósa.