Karinthy Gábor olyan úton járt, amelyhez nem volt elég erőssé edzve, ugyanakkor a pillanatban való örökös, önfeledt gyönyörködést sem tette lehetővé az a prolongált, időtlen gyötrelem, a jelentés nélküli, nyomasztó atmoszférának az az állandósága, amely osztályrészül jutott neki. De paradigmatikus következetességgel járt ezen az úton, amelyen „végigmenni" talán nem is lehet, mert közben vagy a költészet fogy el, vagy az élet.



Karinthy Gábor munkássága előtt a magyar költészet napjára megjelenő válogatáskötettel tisztelgünk.



Karinthy Gábor (1914-1974) csodagyerekként indult a Nyugat harmadik nemzedékéből, de pályáját derékba törte a skizofrénia, a depresszió - az ördöggörcs. A versírást azonban sosem hagyta abba, kötetünkben az eddig ismert kilencvenkét verse mellett csaknem nyolcvan olyan olvasható, amely önálló verseskönyvben most jelenik meg először.



A verseket összegyűjtötte, szerkesztette, a jegyzeteket és a kísérőtanulmányt írta Kőrizs Imre