Egy szédületes, ellentmondásokkal teli kísérlet története a 60-as évek delfinkutatásának világából 

Corafiatal, hallássérült nőként keresi a helyét a világban. St. Thomas szigetére vetődve a véletlen úgy hozza, hogy a tengerparthoz közel egy furcsa kutatóközpontra bukkan. Az itt folyóállatkísérleteket vezetőmegszállott tudós alkalmazza, hogy segítse a munkáját a négy delfinnel.

Ezzel kezdetét veszi a modern tudomány egyik rendkívüli kísérlete: a nőmegpróbálja megtanítani a delfineket az emberi nyelvre. Nehezen megszerzett tudása azonban összeütközésbe kerül a tudomány férfiak uralta világával, és fokozatosan rájön, hogy meg kell védenie az állatokat, és előbb-utóbb saját magát is.

A valós eseményeket feldolgozóregény a 60-as évek társadalmi kísérleteinek hangulatát idézi, beszél megértésről, állat és ember közti kötődésről, az önmegvalósítás nehéz küzdelméről.

„Coraminden nyelvlecke végén megvakargatta az állat hátát köszönetképpen. Azt mondta neki, hogy szereti. Egyre gyakrabban használta ezt a szót, amikor a delfinhez beszélt. Végül is ez is olyasvalami, amit egy anya mondana.”