Az Ónody család legkisebb gyermeke, Blanka éppen a Millennium évében, 1896-ban végzi el a Felsőbb Lányiskolát, és lépi át a felnőttkor küszöbét. Ebben nagy segítségére van egy napló, amit a dédanyja, Zsini mama – aki nem más, mint a sorozatot elindító Cholera-napló Georginája – tanácsára kezd el írni. Az idős hölgy aztán maga is tollat ragad, és ketten egyidejűleg igyekeznek megörökíteni ennek a sok szempontból rendkívüli évnek a történéseit.



A tavaszi és nyári hónapokban Zsini mama és Blanka egyaránt nagy lelkesedéssel vesznek részt az Ezredévi Kiállítás rendezvényein, és együtt látogatnak el a helyszínekre. A fiatal lány közben átéli az első szerelem minden fájdalmát és boldogságát, az idős asszony pedig derűs bölcsességgel szemléli a körülötte rohamosan változó világot. Vajon hogyan vélekednek ugyanazokról a dolgokról, és miben tudják egymást támogatni?



Fábián Janka ezzel a kisregénnyel búcsúzik a „naplóktól”, amelyekből egy 19. századi család nőtagjainak történelmi viharok közepette kibontakozó sorsát ismerhettük meg. Most a századvég pompázatos ünnepségsorozata, a Millennium díszletei között láthatjuk viszont őket, és egyben el is köszönhetünk tőlük.