A kínai kormány még napjainkban is kegyetlenül üldözi az ujgurokat. Ez a muszlim kisebbségi csoport 2017 óta a huszadik század rémségeire emlékeztetőelnyomásban él Kína csúcstechnológiás, mindent látómegfigyelőállamában, ahol azinternálótáborokban feltehetőleg több mint egymillióembert tartanak fogva.

Ez arealitás határozza meg Táhir Hamut Izgil életét, akinek költőbarátai sorra tűntek el, és őt magát is börtönbe zárták. Miután 1996-ban megpróbált külföldi tanulmányútra menni, a rendőrség addig kínozta, míg be nem ismerte a koholt vádakat, ezt követően átnevelőmunkatáborba küldték. De Táhir három év raboskodás után sem gondolta volna, hogy évtizedekkel később olyan radikálisan oldja megaz ujgurkérdésta kínai kormány, amit ma már népirtásnak tekintünk.

AHa értem jönnek éjjelTáhir Hamut Izgil szülőföldjének politikai, társadalmi és kulturális elpusztításáról szól. Mióta a tömeges internálások megkezdődtek, a vezetőujgur értelmiségiek közül egyedül neki sikerült megszöknie Kínából. Könyve kétségbeesett segélykiáltás a világnak, és tiszteletadás barátai és ujgur honfitársai előtt, akiket elhallgattattak. Ai Weiwei, a világhírűképzőművész és emberjogi aktivista, az1000 év öröm és bánatszerzője szerint Táhir művét „nem nevezhetjük csak »jókönyvnek«, mert az enyhe kifejezés lenne–ez egy rendkívül fontos olvasmány”.