A Nemes Nagy Ágnes-életműsorozat harmadik darabja a költő által kötetbe felvett esszéket és tanulmányokat gyűjti egybe. Nagyszabású poétikai összefoglalók váltakoznak rövid, ám annál szellemesebb esszékkel, találó versértelmezések eleven szerzői arcképekkel. Ezekben a szövegekben a tárgyias költészet legfontosabb magyar képviselője lefegyverzően személyes, sőt szenvedélyes hangon szólal meg, és képes a legbonyolultabb kérdésekről is világosan és érdekesen beszélni. Esszéi nemcsak a huszadik századi értekező próza ragyogó példái, amelyek fényénél az olvasó a korszak egyik meghatározó magyar alkotójának műhelytitkaiba nyer bepillantást. Egyszersmind máig érvényes és izgalmas útmutatót adnak az irodalmon keresztül önmagunk és egymás jobb megértéséhez, hogy folytathassuk a névtelenek senkiföldjének feltérképezését és otthonossá tételét.





„Mindenki kétségbe vonja a mestersége értelmét egyszer-kétszer életében. Azt hiszem, aki ír, állandóan kétségbe vonja. De persze ír tovább"